“Épp egy turnén voltam, amikor teljesen kiborultam. Épp egy keményebb vitánk volt Kerivel telefonon, amit természetesen kinyomott. Egyedül voltam, magányos és mérges. Saját magam határához értem. És ekkor történt meg, hogy Istenhez fordultam. Nem tudom, hogy amit tettem nevezhető-e imádságnak, mert kiabáltam, de bármi is történt ott, bármivel is kerültem kapcsolatba, sosem fogom elfelejteni. Épp a tusoló alatt álltam és Istennek ordítottam – képtelen voltam már tovább ebben a házasságban élni. Nem értettem, hogy miért olyan nehéz a kapcsolatunk Kerivel. Legbelül tudtam, hogy ő egy jó ember, Én is jó ember vagyok. Akkor miért nem tudunk egyezni? Miért vettem feleségül egy teljesen más személyiségű nőt, mint én vagyok? Miért nem változott ő meg? És akkor teljesen összetörtem, leültem és elkezdtem sírni.”
„Teljes megrendülésemben erős inspirációt kaptam. Nem tudod őt megváltoztatni, Rick. Csak magad megváltoztatására vagy képes. Abban a pillanatban elkezdtem imádkozni: Hogyha képtelen vagyok őt megváltoztatni, Istenem, kérlek, változtass meg engem. Másnap is imádkoztam és a repülőúton hazafele. Sőt, még a ház előtt is. Majd bementem az ajtón, ahol egy idegen feleség fogadott engem, nem akart számba venni. Aznap éjszaka, mikor pár centire feküdtünk egymástól az a pár centi pedig több ezer kilométernek tűnt, ismét megihletődtem. Tudtam, hogy mit kell tennem.”
Másnap reggel Keri felé fordultam az ágyban és azt kérdeztem tőle:
