Fittyet sem hányok az új telefonokra, drága ruhákra, nagyobb lakásra. Boldog vagyok azzal, amim van és arra törekszem, hogy minden szabadidőm a családommal töltsem. Ahelyett, hogy egyik munkahelyről a másikra szaladok azért, hogy egy kis extra pénzt keressek, inkább elmegyek a parkba a férjemmel és a gyerekeimmel. Meglátogatom a szüleimet, együtt ebédelünk (és nem érdekel, ha csak sima tyúklevest vagy disznósültet eszünk valami puccos drága leves helyett, aminek áráért órákat kellene pluszba dolgoznom). Ez a pár óra, amit velük tölthetek, túlságosan sokat jelent nekem.
Néha eszünkbe kellene jusson, hogy a rákban szenvedő gyerekek egyetlen álma, hogy meggyógyuljanak, hogy csak pár napot tovább élhessenek azért, hogy legyen lehetőségük odaadni az anyjuknak az ajándékot, amit készítettek. A beteg gyerekek csak a családaikra gondolnak és nem érdekli őket más. Tehát, mi megengedjük magunknak az az egoizmust, hogy csak a drága telefonokra és a csomó haszontalan dologra gondoljunk?"
U.I. Még mindig fontosabb, hogy új kütyüket vásárolj?
Megéri megosztani!
