Sharen és Michael 11 gyereket fogadott örökbe. Amikor a szociális munkások elmentek meglátogatni őket, nem akartak hinni a szemüknek!...
Rengeteg sztoryt hallani arról, hogy milyen hosszú ideig tart egy örökbefogadási folyamat. Senki, aki ezen a területen dolgozik, nem lehet elég óvatos a gyerekek elhelyezésével - mindig tökéletesen meg kell vizsgálni, hogy hova kerül a gyerek. Sokszor azonban elkerülhetetlen, hogy valaki olyan gondozókhoz kerüljön, mint Sharen és Michael Gravelle.
A Gavrell család 11 gyereket fogadott örökbe. Mivel házuk kinn van az erdő szélén, senki sem tudta, hogy mik zajlanak a csukott ajtók mögött... egészen addig, amíg szociális munkáson nem mentek el hozzájuk ellenőrzésre. Az a horror, ami őket fogadta, leírhatatlan.
Carlyle Smith-et Sharen hívta ki azért, mert belátta - örökbe fogadni azt a rengeteg gyereket, erejükön felüli dolog volt és teljesen kifogytak a tartalékaik. Segítséget szeretett volna kérni a férfitől. Amikor Carlyle meglátta, hogy milyen állapotok uralkodnak a házban, azonnal tudta, hogy a segítség elmulaszthatatlan, viszont nem úgy, ahogy azt Sharen elgondolta.
A szociális munkás észrevette, hogy a nevelőszülők furcsán viselkednek a gyerekekkel. Felszólították őket, hogy menjenek ki a házból, amíg Carlyle ott van... de pár percen belül egyikük visszament, ugyanis pisilnie kellett. Erre Sharen mérgesen ráordított azt mondván, hogy menjen a ketrecébe "engedetlenség" miatt. Mindemellett a férfi megfigyelte, hogy úgy viselkednek a kicsikkel, mint a majmokkal... így azon is elgondolkodott, hogy miért csak fekete gyerekeket fogadtak örökbe. Carlyle azonnal tudta, hogy meg kell menteni a gyerekeket!
